This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This page was automatically translated by DeepL

13. esettanulmány: Franciaország: Innovatív növények és hüvelyesek bevezetése a szántóföldi rendszerek fenntarthatóságának elősegítése érdekében az óceáni éghajlaton

Cluster 3: Crop diversification in systems from Western Europe

A fenntartható gazdaságok kialakulásához olyan új termelési rendszerek felé kell elmozdulni, amelyek az ökológiai intenzifikáción alapulnak, alkalmazkodnak a helyi körülményekhez, és a gazdálkodók számára kezelhetőek. Ennek az esettanulmánynak a céljai a következők: i) referenciák, ismeretek és eszközök előállítása, valamint ii) a szántóföldi növénytermesztésben olyan innovációk előmozdítása, amelyek mozgósítják a gazdálkodókat és az érdekelt feleket az ásványi nitrogénfüggőséggel, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásával és a szénlábnyomokkal kapcsolatos helyi kihívások kezelésére.

Melyek a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében állnak?

A Syppre intézetközi csoport(Arvalis, Terres Inovia, ITB) és a Terrasolis által vezetett munkaértekezletek a Champagne-i meszes mezőgazdasági terület számos előnyét és korlátját hangsúlyozták: a meszes talajokat korlátozott nitrogén- mineralizációs potenciál, a foszfor talajban való megkötése és alacsony hozzáférhetősége jellemzi, és ki vannak téve a betakarásnak és az eróziónak. A talaj termékenységének fenntartása nagymértékben függ a műtrágyák, különösen a nitrogén használatától. Ezen túlmenően a regionális mezőgazdaság szorosan kapcsolódik a helyi élelmiszeripari és nem élelmiszeripari üzemekhez (mint például a cukor- és etanolipar, a maláta- és keményítőipar), amelyeknek az ellátásuk biztosításához meglehetősen intenzív mezőgazdaságra van szükségük. A vállalati ügyfelek azonban jobban odafigyelnek az upstream termelési előírásokra. Ennek eredményeképpen a környezeti hatások és az üvegházhatású gázok kibocsátása a pezsgőtermesztés gyenge pontja.

Hogyan kezelik a problémát, és mely szereplők érintettek?

A regionális szakértőkből, érdekeltekből és gazdálkodókból álló workshopok során a "de novo" közös tervezés módszerét alkalmazták. A kialakított termesztési rendszereknek meg kellett felelniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az ásványi műtrágya felhasználásának csökkentésére irányuló célkitűzéseknek, ugyanakkor a talajminőség megőrzésével és az agrár-ipari ellátás biztosításával egyidejűleg. A műhelymunkákból származó innovatív termesztési rendszereket a Syppre és Terrasolis kísérleti területeken hajtják végre, amelyek a Reims város északi részén található Terralab telephelyen találhatók. A Terralab a Terrasolis által kezelt gazdaság, amelyet hat gazdálkodóból álló csoport művel. Erre az első szakaszra építve a Terrasolis egyesület egy metanizációs egység (anaerob emésztés) projektet kezdeményezett a biogáz előállítására a Terralab telepen. A járművek számára földgázt (NGV) előállító metanizálás a termesztési rendszerek diverzifikálásának, a gazdasági fenntarthatóság javításának és a szénlábnyom javításának egyik módja a fosszilis energia kiváltásával. Az egységet a közeli gazdaságok, köztük a Terralab gazdaság fogja ellátni. A megközelítés teljessé tétele érdekében a Terrasolis a Terralab gazdaságot példamutatóan alacsony szénlábnyomú gazdasággá fogja tenni. A cél egy olyan diverzifikált termesztési rendszer kialakítása, amely a földgázüzemű járművek előállításához szükséges biomassza exportját alacsony közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátással kombinálja. Esettanulmányunk a következőképpen foglalható össze:

"Bizonyítsuk be, hogy a diverzifikált növénytermesztési rendszerek képesek biomasszát szolgáltatni metanizációhoz, miközben a szántóföldi szinten csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását".

A vizsgált megoldás

A műhelymunkák során az ásványi nitrogénfelhasználás csökkentésére többféle eszközt választottak: hüvelyesek bevezetése takarónövényként; alacsony igényű növények, például kender vagy napraforgó bevezetése; és olyan növénytársítások bevezetése, mint a borsó + gabona. A szénlábnyomot a minimális talajművelés révén az üzemanyag-fogyasztás csökkentése javítja. A fedőnövények vagy másodvetésű növények biomasszáját helyi metanizáló egységekbe lehet exportálni energiatermelés céljából. A talajtakarás továbbá a talajfelszín védelmét és a talaj stabilitásának növelését szolgálja.

A Syppre és a Terrasolis növénytermesztési rendszereket korábban a több szempontú elemzésre és teljesítményértékelésre szolgáló Systerre eszközzel értékelték. Most a Terralab kísérleti telepen a gyakorlatban tesztelik őket, ami lehetővé teszi a karok relevanciájának és gyakorlati megvalósíthatóságának értékelését.

Egy új növénytermesztési rendszert úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a biomassza-termelés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás célkitűzéseinek, ugyanakkor biztosítsa a hagyományos növénytermesztést a regionális gyűjtés és az ipar számára. A rendszer újra felhasználja a kísérleti helyszínen tesztelt eszközöket (vetéssorozat, kultúrák közötti gazdálkodás és talajművelés), de tovább kell mennie az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó technikák kombinálásában. Az új növénytermesztési rendszereket a Systerre segítségével fogják értékelni a több szempontú teljesítmény meghatározásához. A növénytermesztési rendszerek tervezésében a Terralab hat gazdálkodóból álló csoportja és az esettanulmányt készítő csoport egyaránt részt vesz. Az esettanulmányozó csoport a kísérleti helyszíneken elért eredményekre és megfigyelésekre támaszkodik a gazdákkal való eszmecserében és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerek kisajátításának kíséretében.

Az esettanulmányozó csoport most partnereivel együtt dolgozik a következőkön:

  • Együttkoncepciós workshopokat szervez a javasolt termesztési rendszerek kidolgozására és értékelésére a Systerre eszköz segítségével.
  • A Terralab gazdálkodók kísérése, amikor a Terralab gazdaságban bevezetik az új növénytermesztési rendszert.
  • A gazdálkodók visszajelzéseinek beszerzése és farmlátogatások szervezése a metanizációs projektben részt vevő terrasoli gazdálkodókkal, hogy felkeltse érdeklődésüket az alacsony szénlábnyom kérdésköre és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású terület bővítése iránt.
  • A globális Terrasolis metanizációs projekt nyomon követése a korlátok, sikerek és a problémás pontok azonosítása érdekében.

Várható eredmény

Gazdasági: A metanizálás a mezőgazdasági üzemek gazdasági fenntarthatóságának javítását szolgálja a termények és a termelés diverzifikálása révén. A Terrasolis NGV projektnek rendszeres jövedelmet kellene generálnia, de ehhez szükség van egy gazdasági tervre, amely figyelembe veszi a költségeket és a teljes értékláncot. Középtávon problémát jelent majd az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termesztési rendszerek pénzzé tétele.

Technikai: A növénytermesztési rendszereket a gazdaság sajátos korlátainak figyelembevételével és a megvalósíthatóság szempontjából kell kiigazítani. A gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell az új növényekhez és az új termesztési technikákhoz. Reaktivitásra és gyors döntéshozatalra van szükség a váratlan körülmények kezeléséhez.

Társadalmi: A metanizáló egység működtetése szervezettséget igényel az érintett gazdálkodók között. Ez azt jelenti, hogy az új feladatokat és az új ismereteket meg kell osztani a csoporton belül. Létrehozása a helyi polgárok elfogadásának ösztönzését jelenti, és hangsúlyozni kell a sajátos kommunikációt, amely mellett az alacsony szénlábnyomnak érvként kell szerepelnie.

A DiverIMPACTS céljainak relevanciája

A 13. esettanulmány a nem élelmiszernövények diverzifikációjával foglalkozik, amelynek célja egy metanizáló egység kialakítása 11 gazdálkodó bevonásával. Az esettanulmányt készítő csoport a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri az egész projektet. Az esettanulmányozó csoport különös figyelmet fordít a Terralab gazdaságot művelő hat gazdálkodóra, akiknek célja, hogy a metanizáláshoz szükséges biomassza termelésénél tovább menjenek, és elérjék a gazdaság alacsony szénlábnyomát. Az esettanulmányozó csoport a gazdálkodókkal együtt dolgozik egy speciális termesztési rendszer közös megtervezésén és annak a gazdaságban történő megvalósításának támogatásán. Az esettanulmány célja az is, hogy összehasonlítsa ezt a konkrét rendszert a metanizálással foglalkozó konzorcium többi gazdaságában alkalmazott rendszerrel, és megvizsgálja, hogyan lehetne az alacsony szén-dioxid-kibocsátású területet kiterjeszteni a metanizálás egész ellátási területére.

Kapcsolat:

  • Rémy Duval, ITB (ACTA), az esettanulmány felügyelője
  • Pascal Amette, ITB (ACTA), az esettanulmány vezetője
  • Gaël Ponsardin, Marne Mezőgazdasági Kamara és Terrasolis, az esettanulmány társvezetője.

Partnerség és kapcsolódó projektek:

ATerrasolis(http://terrasolis.fr/) a Grand-Est regionális mezőgazdasági kamara által kezdeményezett társulás, amelynek célja a regionális mezőgazdaság multifunkcionalitásának előmozdítása és fejlesztése. A Terralab (https://terralab.fr/) a Terrasolis által vezetett gazdaság, amely a teljes körű multifunkcionális mezőgazdaság megvalósítására törekszik. A Syppre (https://syppre.fr/) három szántóföldi növénytermesztési műszaki intézet projektje, amelyet azért hoztak létre, hogy a gazdálkodókat a fenntartható mezőgazdaságra való áttérésre ösztönözzék .

Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.