This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This website was archived on July 8, 2025 and will no longer be updated.

This page was automatically translated by DeepL

13. esettanulmány: Franciaország: Innovatív növények és hüvelyesek bevezetése a szántóföldi rendszerek fenntarthatóságának elősegítése érdekében az óceáni éghajlaton

Cluster 3: Crop diversification in systems from Western Europe

A fenntartható gazdaságok kialakulásához olyan új termelési rendszerek felé kell elmozdulni, amelyek az ökológiai intenzifikáción alapulnak, alkalmazkodnak a helyi körülményekhez, és a gazdálkodók számára kezelhetőek. Ennek az esettanulmánynak a céljai a következők: i) referenciák, ismeretek és eszközök előállítása, valamint ii) a szántóföldi növénytermesztésben olyan innovációk előmozdítása, amelyek mozgósítják a gazdálkodókat és az érdekelt feleket az ásványi nitrogénfüggőséggel, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásával és a szénlábnyomokkal kapcsolatos helyi kihívások kezelésére.

Melyek a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében állnak?

A Syppre intézetközi csoport(Arvalis, Terres Inovia, ITB) és a Terrasolis által vezetett munkaértekezletek a Champagne-i meszes mezőgazdasági terület számos előnyét és korlátját hangsúlyozták: a meszes talajokat korlátozott nitrogén- mineralizációs potenciál, a foszfor talajban való megkötése és alacsony hozzáférhetősége jellemzi, és ki vannak téve a betakarásnak és az eróziónak. A talaj termékenységének fenntartása nagymértékben függ a műtrágyák, különösen a nitrogén használatától. Ezen túlmenően a regionális mezőgazdaság szorosan kapcsolódik a helyi élelmiszeripari és nem élelmiszeripari üzemekhez (mint például a cukor- és etanolipar, a maláta- és keményítőipar), amelyeknek az ellátásuk biztosításához meglehetősen intenzív mezőgazdaságra van szükségük. A vállalati ügyfelek azonban jobban odafigyelnek az upstream termelési előírásokra. Ennek eredményeképpen a környezeti hatások és az üvegházhatású gázok kibocsátása a pezsgőtermesztés gyenge pontja.

Hogyan kezelik a problémát, és mely szereplők érintettek?

A regionális szakértőkből, érdekeltekből és gazdálkodókból álló workshopok során a "de novo" közös tervezés módszerét alkalmazták. A kialakított termesztési rendszereknek meg kellett felelniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az ásványi műtrágya felhasználásának csökkentésére irányuló célkitűzéseknek, ugyanakkor a talajminőség megőrzésével és az agrár-ipari ellátás biztosításával egyidejűleg. A műhelymunkákból származó innovatív termesztési rendszereket a Syppre és Terrasolis kísérleti területeken hajtják végre, amelyek a Reims város északi részén található Terralab telephelyen találhatók. A Terralab a Terrasolis által kezelt gazdaság, amelyet hat gazdálkodóból álló csoport művel. Erre az első szakaszra építve a Terrasolis egyesület egy metanizációs egység (anaerob emésztés) projektet kezdeményezett a biogáz előállítására a Terralab telepen. A járművek számára földgázt (NGV) előállító metanizálás a termesztési rendszerek diverzifikálásának, a gazdasági fenntarthatóság javításának és a szénlábnyom javításának egyik módja a fosszilis energia kiváltásával. Az egységet a közeli gazdaságok, köztük a Terralab gazdaság fogja ellátni. A megközelítés teljessé tétele érdekében a Terrasolis a Terralab gazdaságot példamutatóan alacsony szénlábnyomú gazdasággá fogja tenni. A cél egy olyan diverzifikált termesztési rendszer kialakítása, amely a földgázüzemű járművek előállításához szükséges biomassza exportját alacsony közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátással kombinálja. Esettanulmányunk a következőképpen foglalható össze:

"Bizonyítsuk be, hogy a diverzifikált növénytermesztési rendszerek képesek biomasszát szolgáltatni metanizációhoz, miközben a szántóföldi szinten csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását".

A vizsgált megoldás

A műhelymunkák során az ásványi nitrogénfelhasználás csökkentésére többféle eszközt választottak: hüvelyesek bevezetése takarónövényként; alacsony igényű növények, például kender vagy napraforgó bevezetése; és olyan növénytársítások bevezetése, mint a borsó + gabona. A szénlábnyomot a minimális talajművelés révén az üzemanyag-fogyasztás csökkentése javítja. A fedőnövények vagy másodvetésű növények biomasszáját helyi metanizáló egységekbe lehet exportálni energiatermelés céljából. A talajtakarás továbbá a talajfelszín védelmét és a talaj stabilitásának növelését szolgálja.

A Syppre és a Terrasolis növénytermesztési rendszereket korábban a több szempontú elemzésre és teljesítményértékelésre szolgáló Systerre eszközzel értékelték. Most a Terralab kísérleti telepen a gyakorlatban tesztelik őket, ami lehetővé teszi a karok relevanciájának és gyakorlati megvalósíthatóságának értékelését.

Egy új növénytermesztési rendszert úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a biomassza-termelés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás célkitűzéseinek, ugyanakkor biztosítsa a hagyományos növénytermesztést a regionális gyűjtés és az ipar számára. A rendszer újra felhasználja a kísérleti helyszínen tesztelt eszközöket (vetéssorozat, kultúrák közötti gazdálkodás és talajművelés), de tovább kell mennie az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó technikák kombinálásában. Az új növénytermesztési rendszereket a Systerre segítségével fogják értékelni a több szempontú teljesítmény meghatározásához. A növénytermesztési rendszerek tervezésében a Terralab hat gazdálkodóból álló csoportja és az esettanulmányt készítő csoport egyaránt részt vesz. Az esettanulmányozó csoport a kísérleti helyszíneken elért eredményekre és megfigyelésekre támaszkodik a gazdákkal való eszmecserében és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerek kisajátításának kíséretében.

Az esettanulmányozó csoport most partnereivel együtt dolgozik a következőkön:

  • Együttkoncepciós workshopokat szervez a javasolt termesztési rendszerek kidolgozására és értékelésére a Systerre eszköz segítségével.
  • A Terralab gazdálkodók kísérése, amikor a Terralab gazdaságban bevezetik az új növénytermesztési rendszert.
  • A gazdálkodók visszajelzéseinek beszerzése és farmlátogatások szervezése a metanizációs projektben részt vevő terrasoli gazdálkodókkal, hogy felkeltse érdeklődésüket az alacsony szénlábnyom kérdésköre és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású terület bővítése iránt.
  • A globális Terrasolis metanizációs projekt nyomon követése a korlátok, sikerek és a problémás pontok azonosítása érdekében.

Várható eredmény

Gazdasági: A metanizálás a mezőgazdasági üzemek gazdasági fenntarthatóságának javítását szolgálja a termények és a termelés diverzifikálása révén. A Terrasolis NGV projektnek rendszeres jövedelmet kellene generálnia, de ehhez szükség van egy gazdasági tervre, amely figyelembe veszi a költségeket és a teljes értékláncot. Középtávon problémát jelent majd az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termesztési rendszerek pénzzé tétele.

Technikai: A növénytermesztési rendszereket a gazdaság sajátos korlátainak figyelembevételével és a megvalósíthatóság szempontjából kell kiigazítani. A gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell az új növényekhez és az új termesztési technikákhoz. Reaktivitásra és gyors döntéshozatalra van szükség a váratlan körülmények kezeléséhez.

Társadalmi: A metanizáló egység működtetése szervezettséget igényel az érintett gazdálkodók között. Ez azt jelenti, hogy az új feladatokat és az új ismereteket meg kell osztani a csoporton belül. Létrehozása a helyi polgárok elfogadásának ösztönzését jelenti, és hangsúlyozni kell a sajátos kommunikációt, amely mellett az alacsony szénlábnyomnak érvként kell szerepelnie.

A DiverIMPACTS céljainak relevanciája

A 13. esettanulmány a nem élelmiszernövények diverzifikációjával foglalkozik, amelynek célja egy metanizáló egység kialakítása 11 gazdálkodó bevonásával. Az esettanulmányt készítő csoport a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri az egész projektet. Az esettanulmányozó csoport különös figyelmet fordít a Terralab gazdaságot művelő hat gazdálkodóra, akiknek célja, hogy a metanizáláshoz szükséges biomassza termelésénél tovább menjenek, és elérjék a gazdaság alacsony szénlábnyomát. Az esettanulmányozó csoport a gazdálkodókkal együtt dolgozik egy speciális termesztési rendszer közös megtervezésén és annak a gazdaságban történő megvalósításának támogatásán. Az esettanulmány célja az is, hogy összehasonlítsa ezt a konkrét rendszert a metanizálással foglalkozó konzorcium többi gazdaságában alkalmazott rendszerrel, és megvizsgálja, hogyan lehetne az alacsony szén-dioxid-kibocsátású területet kiterjeszteni a metanizálás egész ellátási területére.

Kapcsolat:

  • Rémy Duval, ITB (ACTA), az esettanulmány felügyelője
  • Pascal Amette, ITB (ACTA), az esettanulmány vezetője
  • Gaël Ponsardin, Marne Mezőgazdasági Kamara és Terrasolis, az esettanulmány társvezetője.

Partnerség és kapcsolódó projektek:

ATerrasolis(http://terrasolis.fr/) a Grand-Est regionális mezőgazdasági kamara által kezdeményezett társulás, amelynek célja a regionális mezőgazdaság multifunkcionalitásának előmozdítása és fejlesztése. A Terralab (https://terralab.fr/) a Terrasolis által vezetett gazdaság, amely a teljes körű multifunkcionális mezőgazdaság megvalósítására törekszik. A Syppre (https://syppre.fr/) három szántóföldi növénytermesztési műszaki intézet projektje, amelyet azért hoztak létre, hogy a gazdálkodókat a fenntartható mezőgazdaságra való áttérésre ösztönözzék .

Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.