This page was automatically translated by DeepL

9. esettanulmány: Olaszország: Sulla lóherével, kenderrel és csicseriborsóval diverzifikált durumbúza-termesztési rendszerek félszáraz környezetben.

Cluster 2: Crop diversification under adverse conditions

Az esettanulmány egyik fő célkitűzése az innovatív agronómiai megoldások és értéklánc-választási lehetőségek megfelelő útjainak azonosítása egy olyan zord agroklimatikus környezetben, amely a terménydiverzifikáció szempontjából az alternatívák szűk spektrumát kínálja. Az esettanulmány a durumbúzán alapuló szántóföldi rendszerek diverzifikálásának szükségességéből ered Szicília száraz és esőtlen körülmények között. Mivel a monokultúrák és a nagy kiterjedésű búzaültetvények gyakran jellemezték a szicíliai tájat, a monokultúrák megtörésére gyakran a hüvelyes növények vetésforgóban történő használata jelentette a leggyakoribb választási lehetőséget. A szicíliai durumbúzával vetésforgóban történő sulla lóhere- vagy csicseriborsó-termesztés lehetőségeinek vizsgálata volt tehát az esettanulmány egyik előzetes elképzelése. Később a szabályozási és piaci szintű fejlemények megnyitották a kenderalapú élelmiszerláncok lehetőségeit, és a növény beépült az esettanulmányban szereplő gazdaságok vetésforgójába és gazdasági stratégiáiba.

A négy esettanulmányt készítő gazdálkodó a DiverIMPACTS esettanulmányi rendezvényen. Fénykép: Luca Colombo - FIRAB, 2019

Kenderfajtakísérlet a Crisafulli gazdaság esettanulmányában. Fénykép: Luca Colombo - FIRAB, 2021

Az esettanulmány öröksége a Fi.Si.Ca. Operatív Csoport indító ülése. Fotó: Sz: Alessia Maranzano, 2022

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

Az esettanulmány szereplőinek az éghajlati és gazdasági változékonysággal kapcsolatos megküzdési stratégiákra volt szükségük. A talaj termékenységének csökkenésével és erózióval, valamint a jövedelmek instabilitásával szembesültek.

Szicíliában a szokásos növénykultúrákon túli terménydiverzifikációt akadályozzák a félsivatagi körülmények, a rendszertelen csapadék, a szűkös öntözőberendezések és a vízhez való hozzáférés, a nem megfelelő vagy nem jövedelmező alternatív piacok, valamint az agroökológiai megoldásokra vonatkozó kompetenciák és technikai tanácsadás hiánya. Az innovatív agronómiai megoldások és értéklánc-változatok megfelelő útjainak azonosítása a szicíliai kontextusban ezért sürgős volt és még mindig az. Figyelemre méltó, hogy Szicília az a régió, ahol Olaszországban a legnagyobb a biogazdálkodással foglalkozó területek és gazdaságok száma, ami lehetőséget kínál a kedvezőbb szociotechnikai környezet kialakítására.

Az értéklánc diverzifikációját több szinten ható akadályok akadályozzák: környezeti (a félsivatagi körülmények korlátozzák a diverzifikációs lehetőségeket), társadalmi-gazdasági (a piac merevsége és a termelők közötti együttműködés hiánya) és kognitív (az agronómiai és értékesítési alternatívák feltárásával szembeni ellenállás). A szociokulturális korlátok azonban nem tűnnek leküzdhetetlennek; az esettanulmány szereplői máris ígéretes dinamikát látnak az olyan hiánypótló és innovatív területeken, mint a helyi/ősi gabonafélék újrafelfedezése, a helyi és az európai piacok közötti innovatív kenderértékláncok, valamint a körforgásos gazdaság lehetőségeiből adódó lehetőségek.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

A különböző szereplők informális összejöveteleiből kiindulva létrehoztak egy "Sulla Club"-ot annak megállapítására, hogy a sulla lóhere milyen mértékben jelenthet érvényes agronómiai és gazdasági lehetőséget Szicíliában, beleértve a biogáztermelésre való alkalmasságát és a talaj termékenységét és szén-dioxid-tárolását szolgáló emésztőanyag felhasználását. A "Sulla Club" az értéklánc különböző szereplőit (gazdálkodók, nemesítők, malmok és kutatók) tömörítette, hogy megvitassák a szicíliai szántóföldi növénytermesztés újonnan felmerülő kérdéseit.

Az esettanulmány kezdeti szakaszában az érdekelt felek bevonása további terménydiverzifikációs lehetőségeket azonosított, amelyek a kendert bevezették a vetésforgóba. Ezt az olaszországi jogszabályi fejlődés váltotta ki, amely megszüntette a kender és a kenderből származó/kenderalapú termékek termesztése, feldolgozása és értékesítése előtt álló jogi akadályokat. Ennek következtében két további gazdaság csatlakozott az esettanulmányi csoporthoz, úttörő szakértelmet hozva a kenderrel kapcsolatban.

Az esettanulmányok magcsoportja így két kutatóintézet(FIRAB és CREA) és négy szicíliai gazdaság (hagyományos, biogazdálkodással foglalkozó és biogazdálkodásra áttérő) részvételével jött létre, amelyek heterogén gazdálkodási szervezetekkel, vetésforgóval, talajtani és éghajlati viszonyokkal és referenciaértékláncokkal rendelkeznek.

A vizsgált megoldás

A pedoklimatikus környezet, a gazdálkodási és értékesítési lehetőségek sokféleségét figyelembe véve az esettanulmány elsősorban a következőket vizsgálta:

szervezeti és agronómiai megoldások a gazdaságok szintjén;
a durumbúza technikai és piaci lehetőségei, amely a regionális szántóföldi ágazatban kulcsfontosságú növény;
a vetésforgó más kulcsfontosságú növénykultúráinak megfelelő értéklánc-pályái.

Az esettanulmány részben átirányította a hangsúlyt. Míg a durumbúza fenntarthatóságának növelésére irányuló agronómiai lehetőségek továbbra is az egyik fő irányvonala maradtak, az esettanulmány egyre inkább a kender vetésforgóba való bevezetésének társadalmi-technikai meghatározó tényezőit vizsgálta.

Ennek két tényező együttes hatása volt: egyrészt a hüvelyes növények, például a sulla lóhere vagy a csicseriborsó hasznosításának eredeti ötlete a két növény (helyi és nemzeti) piacának romlása miatt szenvedett csorbát. Az árak csökkentek, és már nem tekintették őket a vetésforgó ígéretes kiegészítőinek. Másrészt a kender rövid és középtávon érvényes gazdasági lehetőségnek bizonyult, és pozitív szerepet játszott a vetésforgóban is, amint azt az esettanulmányban szereplő gazdaságok fenntarthatósági teljesítményének értékelése is mutatja.

Az innovatívabb agroökológiai és értékesítési lehetőségek elfogadásához szükséges feltételek feltárása érdekében az esettanulmányban számos érdekelt fél (gazdálkodók és gazdálkodói szervezetek, feldolgozók, kutatók és regionális hatóságok) vett részt, hogy megvitassák a termesztési és piaci diverzifikáció lehetőségeit, főként a kender értékláncokban rejlő lehetőségeket, tekintettel a növény iránti gyorsan növekvő érdeklődésre és a régióban lehetséges számos felhasználási módjára.

Az 5. munkacsomaggal együttműködésben végzett piaci vizsgálat (lásd alább: A szicíliai kenderalapú élelmiszeripari termékek értékláncaiban rejlő lehetőségek feltárása), elemezte a kenderalapú értékláncok akadályait és támogató tényezőit, és értékes információkkal szolgált az esettanulmányban részt vevő gazdálkodók és érdekelt felek számára a kenderalapú élelmiszerek marketingjével és méretezhetőségével kapcsolatban. Ezt a vizsgálatot a kendertermelők közötti társforgalmazási lehetőségekről, valamint a hivatalos és informális szervezeti megállapodásokról szóló tanulmány követte, amely a szicíliai kenderolajok és -lisztek táplálkozási minőségére vonatkozó célzott elemzésekre támaszkodott, és kihasználta a vetőmagpénz lehetőségét.

A kendermagolaj-potenciál vizsgált megoldásait a gazdaságok és az értékesítési láncok szintjén, beleértve a fejlesztés kapcsolódó akadályait is, az Oilseeds and fats Crops and Lipids Journal című folyóiratban megjelent tanulmányban elemzőbben tárgyalják (lásd alább: A bio kendermagolajon alapuló értéklánc-fejlesztés akciókutatási vizsgálata a szántóföldtől a fogyasztóig Szicíliában).

Várható eredmény

A terménydiverzifikációs lehetőségek hatékonyságának és skálázhatóságának meghatározása félsivatagi körülmények között az esettanulmányi terv kívánt hatásai közé tartozott. Az esettanulmányi stratégiát úgy tervezték meg, hogy a célzott fellépések számára kiemelt területeket határozzon meg, amelyek mind a további kutatási eredményeket, mind a gyakorlati szakemberek számára konkrét stratégiákat tesznek lehetővé. E cél érdekében a kenderfejlesztés előtt álló akadályok kezdeti feltárása megerősítette, hogy azok különböző szinteken jelentkeznek: a több érdekelt fél részvételével zajló esettanulmányi kezdeményezések a gazdálkodás, a feldolgozás és az irányítás szintjén kedvezőnek bizonyultak egy olyan fejlesztési tervhez, amelynek célja, hogy a gazdaságok piaci választásait a helyben kialakított értékláncok felé orientálja, figyelembe véve a hagyományosabb növények iránti piaci érdeklődés csökkenését.

Az esettanulmány végső célja, hogy életképes átmenetet biztosítson, amelyet a regionális és nemzeti érdekeltek és a politikai döntéshozók figyelembe vehetnek a mezőgazdaság fenntarthatóságának fokozására irányuló törekvéseik során a szigorú éghajlati körülmények között.

A DiverIMPACTS céljai szempontjából való relevancia

Az esettanulmány egyik legjelentősebb hozzájárulása a DiverIMPACTS-hez az, hogy miként lehet a termények diverzifikációját összekapcsolni a piaci diverzifikációval és a fogyasztók új élelmiszerek iránti érdeklődésével.

Az esettanulmány öröksége

Az esettanulmány teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy két EIP-AGRI operatív csoportot hozzanak létre a kenderalapú élelmiszerláncok területén, amelyek átfogó partnerségek keretében egy tucatnyi mezőgazdasági üzemet és értéklánc-üzemeltetőt, valamint három kutatószervezetet tömörítenek. A két operatív csoportban az esettanulmány 9 szereplője és tudományos intézménye mindegyike részt vesz, egy olyan mezőgazdasági üzem kivételével, amely nem érdekelt a növénytermesztésben.

A kendertermesztés agroökológiai megközelítései, a lehető legjobb minőség és táplálkozási tulajdonságok elérését célzó feldolgozási lehetőségek, valamint a gazdasági feltárások jelentik majd az operatív csoport által 2024-ig fejlesztett kulcsfontosságú innovációs területeket, így biztosítva a DiverIMPACTS-vizsgálatok folytonosságát és operacionalizálását.

További információk

Linkek

Esettanulmány-csoport

Luca Colombo, FIRAB, az esettanulmány vezetője
Giovanni Dara Guccione, az esettanulmány felügyelője