This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This page was automatically translated by DeepL

1. esettanulmány: Hollandia: Kukorica monokultúra megtörése

Cluster 1: Service crops

A tejtermelés fontos mezőgazdasági ágazat Hollandiában, amely a teljes mezőgazdasági terület mintegy 65%-át teszi ki. A takarmánynövények közül a fű és a silókukorica dominál. A silókukorica nagy részét folyamatos monokultúrákban termesztik ugyanazon a területen. Erre többnyire gyakorlati és gazdasági okokból kerül sor. A kukorica nagy termőképességű takarmánynövény, amely jól kombinálható a fűvel. Ezt a kombinációt évtizedek óta optimalizálják. Kényelmesebb, ha a fű a gazdasághoz közel van a tehenek legeltetése miatt, és mert a füvet gyakrabban takarítják be, mint a kukoricát. A távolabbi földeket így a kukoricának hagyják.

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

A kukorica monokultúraként való termesztése káros mellékhatásokhoz vezetett. A talaj minősége romlott a viszonylag alacsony szervesanyag-ellátottság és a betakarításhoz használt nehéz gépek miatt. A talajban terjedő betegségek és a gyomnövények okozta fokozott nyomással együtt ez korlátozza a növénytermesztést. Emellett a nitrát kimosódása a kukoricaföldeken meghaladja az elfogadható szintet. Továbbá a tejágazat számára kihívást jelentett az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése, valamint a takarmányfehérje-termelés terén az önellátás növelése. Ezért át kell térni a fenntartható takarmánytermelési rendszerekre.

Emellett az éghajlatváltozás miatt nagyobb eséllyel előforduló aszályok és árvizek, valamint a növényvédő szerek alkalmazásának várható korlátozása hosszú távon hatással lehet a kukoricatermesztésre. Bár a probléma nem új keletű, a gazdák tudatossága nőtt, mivel egyre kevésbé önellátóak, és egyre inkább függnek az importált és drága takarmányoktól. Ez egyértelműen negatív hatással van gazdasági teljesítményükre.

A fenntartható termelésre vonatkozó társadalmi igények, a növényvédőszer-használat csökkentése, a nitrátkibocsátás korlátozása, a vonzó táj és a fenntartható vízgazdálkodás szükségessé teszi a kukorica-monokultúra megtörését és a takarmánytermelés diverzifikálását. Ez állt az esettanulmány középpontjában.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Az innovatív és fenntartható kukoricatermesztési rendszerek különböző lehetőségeit azonosították és dolgozták ki. Az esettanulmány kihívása az volt, hogy támogassa a fő szereplőket a diverzifikált takarmánytermelési rendszerek megvalósításában, amelyek egyensúlyt teremtenek a beruházások és a gazdálkodók, valamint a társadalom számára nyújtott előnyök között. Az alternatív takarmánynövények, takarmány-szolgáltató növények vagy gabonafélék és gabonafehérje közötti vetések integrálásával megvalósuló diverzifikáció potenciálisan javíthatja a takarmánytermelési rendszert. Az esettanulmányban érintett főbb szereplők a magánszereplők, mint a mezőgazdasági termelők, tanácsadók, tenyésztők, vállalkozók, beszállítók, tejipari dolgozók, kutatók, valamint az állami szereplők, mint a nemzeti és tartományi kormányok és a vízügyi hivatalok voltak. Az érdekeltek részt vettek a probléma és a lehetséges megoldások elemzésében. Minden egyes esettanulmányi beavatkozás esetében felmértük, hogy mely érdekelt feleket kell bevonni és milyen módon.

Megvizsgált megoldás

Az esettanulmány két témára összpontosított: alternatív takarmánynövények és a takarmánytermelés újragondolása. E témák kezelése érdekében az esettanulmány a fenntartható takarmánytermelésre összpontosító, már létező projekteket támogatott. A támogatás célja a projektek hatékonyságának növelése volt olyan tevékenységek révén, mint a részvételi problémaelemzés és akciótervezés, az értéklánc mentén az érdekeltek közötti megbeszélések elősegítése és az alternatív termesztési rendszerek helyszíni bemutatása. Tevékenységeink célja egyrészt a takarmánytermelést befolyásoló érdekeltek tudatosságának növelése, másrészt a monokultúra alternatívájaként a fenntartható takarmánytermelési rendszerek fejlesztésének és megvalósításának ösztönzése volt.

Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a gazdák körében egyre nagyobb az érdeklődés a kukorica termesztési rendszereik diverzifikálása iránt. A projekt utolsó évében megvizsgáltuk ennek okait: Miért kezdenek a gazdák diverzifikáltabb kukoricatermesztési rendszereket alkalmazni, és hogyan vélekednek erről? A kukorica és a bab a legelterjedtebb vegyes kultúra, és ezt a takarmánytermés fehérjetartalmának növelésére használják. Eddig az eredmények évenként és helyenként eléggé eltérőek; a gazdák különböző fajtákkal kísérleteznek, hogy stabilabb eredményeket érjenek el.

Várható eredmény

Az esettanulmány különböző beavatkozásai a kapcsolódó projektekkel együttműködve hozzájárultak a tudatosság növeléséhez, az alternatívák jobb megismeréséhez és a takarmánytermelésüket diverzifikálni kívánó gazdák jobb támogatásához. Ezen túlmenően az esettanulmány közvetve hozzájárult a diverzifikáltabb takarmánytermelési rendszerek megvalósításához a hollandiai tejgazdaságokban, többek között azáltal, hogy feltárta a gazdák erre irányuló motivációit.

Jelentőség a DiverIMPACTS céljai szempontjából?

Ez általánosságban hozzájárul a diverzifikált mezőgazdasági termeléshez, mivel a tejágazat teszi ki Hollandia mezőgazdasági területének nagy részét. Így ez az esettanulmány hozzájárul a diverzifikációban rejlő lehetőségek feltárásához és megvalósításához a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása érdekében.

Esettanulmány örökség

Maga az esettanulmány közvetlenül nem folytatódik, de az esettanulmányban szerzett tapasztalatokat és a benne létrehozott lendületet más, a kukoricatermesztéssel, a fenntartható talajgazdálkodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek során felhasználják, ahogyan a korábbi projektek is gazdagították az esettanulmányt. Azt tapasztaltuk, hogy az innovatív kukoricatermesztők egyre inkább érdeklődnek a kukoricatermesztés diverzifikálása iránt, mert saját maguk számára is előnyöket remélnek, például magasabb fehérjetartalmat a takarmányban, ha a kukoricát hüvelyesekkel keverik. Ezek a gazdák keresnek meg minket, hogy választ kapjanak arra a kérdésükre, hogyan hajtsák ezt végre.

További információk

Esettanulmány-csoport

  • Marie Wesselink, Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ, az esettanulmány vezetője
  • Jorieke Potters, Wageningeni Egyetem és Kutatás, az esettanulmány felügyelője
Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.