This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This page was automatically translated by DeepL

18. esettanulmány: Az ökológiai szántóföldi vetésforgó diverzifikálása kisebb gabonafélék mono- vagy vegyes termesztése révén helyi feldolgozásra, helyi emberi fogyasztásra, BE

Cluster 4: Diversification through intercropping with a special focus on grain legumes

Az étkezési szokások és a fogyasztói elvárások változnak. Egyre nagyobb az érdeklődés többek között a vegetáriánus ételek, a biogazdálkodás és a helyi eredetű termékek iránt. Két biogazdálkodó és egy vegetáriánus élelmiszereket feldolgozó biogazdálkodó olyan új lehetőségeket vizsgál, amelyek megfelelnek ezeknek a trendeknek. Olyan új növények termesztését vizsgálják, amelyekkel diverzifikálni tudják a hagyományos szántóföldi vetésforgót (amely főleg takarmányozásra szánt gabonafélékből állt), és méltányos díjazásban részesülnek az értékláncukon belül. Ahogy más kisebb és hasonló kezdeményezések is megjelennek, elő kell segíteni a tapasztalatok kölcsönös megosztását.

Melyek a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében állnak?A helyi fogyasztásra szánt gabonafélék (még a sütésre szánt gabonafélék is) helyi termesztésének hagyománya Flandriában szinte elveszett. Kezdetben négy kihívást azonosítottak:

  • Az agronómiai kézművesség (újra)felfedezése és az élelmezési célú gabonafélékkel kapcsolatos (vegyes vetésű) tapasztalatok. Jelenleg a szójabab, a lencse és a quinoa áll a középpontban.
  • Hozzáférés az elsődleges és kisüzemi betakarítás utáni köztes feldolgozáshoz (szárítás, válogatás stb.), hogy a betakarított magvak alkalmasak legyenek a feldolgozásra alkalmas nyersanyagként.
  • Élelmiszerbiztonsági szabványok és adminisztráció biztosítása (az ipari folyamatokhoz igazítva).
  • Méltányos díjazás és a kockázat elosztása az értékláncban, annak tudatában, hogy a magas termelési költségek és a kis méret miatt nem lehetünk versenyképesek a globális vagy európai piaci árakkal.

Időközben két további kihívás is hozzáadódott:

  • Kölcsönös párbeszédre van szükség az értéklánc további partnereivel (kiskereskedelem és még a fogyasztókkal is).
  • Hasonló kezdeményezések merülnek fel, és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, de a közös munka valószínűtlen, mivel mindegyikük gyakran csak a saját helyi régiójában dolgozik.

Hogyan kezelik a problémát, és mely szereplők vesznek részt benne?

A DiverIMPACTS esettanulmányok általános stratégiájával összhangban a két gazdálkodó és a feldolgozó összehozása a közös értékek megvitatása céljából első és döntő lépésnek számított, és kölcsönös aggodalmat, bizalmat és elkötelezettséget eredményezett. A "kísérlet" ugyanolyan fontos, mint az eredmény. A gazdák maguk is sok időt és energiát fektettek abba, hogy új növényeik sikeresek legyenek, és keresték a kívánatos köztes feldolgozás lehetőségeit. A termesztési technikák optimalizálása érdekében a DiverIMPACTS-on belül és kívül kapcsolatokat hoztak létre külföldi tapasztalatokkal és más (nemzeti) kutatási projektekkel. A feldolgozó ebben az esettanulmányban lényeges szereplő volt, aki erős koordinációs szerepet vállalt. Az esettanulmányt innovációs projektként integrálta vállalatán belül, nemcsak a termék szintjén, hanem társadalmi szinten is. Jelenleg ő a kapcsolat az értéklánc többi résztvevője, különösen néhány kiskereskedelmi partner között. Ez a helyzet egyedülálló lehetőségeket biztosít. Bár az esettanulmány némileg önjáró, az Inagro és a Bioforum ( az esettanulmány vezetője és monitorozója) segítő szerepét fontosnak tartják ebben a részvételi folyamatban, mivel ezek a szervezetek képesek a célok védelmére.

A vizsgált megoldás

Az esettanulmány keretében számos megoldást vizsgáltak, mind technikai, mind folyamatorientált megoldásokat. A kihívásokra adott válaszként a megoldások között szerepelnek:

  • Kipróbálással és némi kutatási és tanácsadói munka támogatásával a gazdák tapasztalatokat gyűjtenek a szójával, a lencsével és a quinoával mint új kultúrákkal kapcsolatban. A jó vetőmagok elérhetőségét, a gyomirtást és a növények madarak elleni védelmét tekintették a fő problémáknak. A 2018-as jó kezdés után a 2019-es év sok kihívást jelentett
  • Mivel más kisüzemi kezdeményezések is küzdenek ezzel, a kisüzemi köztes feldolgozás ismét nagyobb figyelmet kap. Hálózatot lehet létrehozni, amely a gépeket és a tapasztalatokat a szereplők rendelkezésére bocsátja.
  • Egy kis kalkulációs modell láthatóvá tette a helyi gabonafélék valós termelési költségeit, és felkérte a szereplőket, hogy vizsgálják meg a lehetséges technikákat egy versenyképesebb, de még mindig méltányos termelési költség elérése érdekében. Ezt még tudományosabban kell alátámasztani.

Ezen túlmenően a szereplők közötti kapcsolat is vizsgálandó megoldásnak tekinthető. Az értékláncban a hagyományos kapcsolatok gyakran ár- és termékalapúak. Az értékek megosztásával és a közös célok kiemelésével az értékláncon belüli együttműködés egy másik dimenzióját sikerült elérni.

Várható eredmény

Az érintett feldolgozó a következőképpen fogalmazta meg a várt eredményt: "Az élelmiszer egyre inkább a városi fogyasztók egyetlen valódi kapcsolatává válik a természettel. Ezért a fogyasztók egészséges élelmiszereket, hitelességet és igaz történeteket keresnek. Az élelmiszeripari értékláncnak is fel kell vennie ezt a társadalmi dimenziót. Ezt szeretnénk megvalósítani."

A DiverIMPACTS céljainak relevanciája

Ezen esettanulmányon belül az egészséges élelmiszerek és az egészséges talaj közötti közvetlen és kölcsönös kapcsolat az egyik legfontosabb hajtóerő. Az új (vegetáriánus) étkezési trendek lehetőséget adnak a helyi ökológiai szántóföldi gazdálkodási rendszerek vetésforgóinak diverzifikálására. Ennek megvalósításához a teljes helyi értéklánc bevonására és elkötelezettségére van szükség.

Kapcsolat:

  • Lieven Delanote, INAGRO, az esettanulmány vezetője
  • An Jamart, BioForum, az esettanulmány felügyelője
Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.