12. esettanulmány: Belgium: "ABC Group": A talajművelés nélküli, növényvédőszer-mentes növénytermesztési rendszerek fenntartható diverzifikációja.

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

Egyre több gazdálkodó vizsgálja az ökológiai (növényvédőszer-mentes) és a talajvédelmi (talajművelés nélküli) szántóföldi növénytermesztési rendszerek és gyakorlatok összekapcsolásának lehetőségeit, hogy javítsa termesztési rendszerének fenntarthatóságát. Bár a gazdálkodók jól ismerik a diverzifikáció előnyeit a gyomirtás, illetve a talaj termékenységének és szerkezetének javítása érdekében, a talajművelés nélküli, növényvédőszer-mentes innovációkkal kapcsolatos ismeretek hiányoznak. Ezért a gazdáknak meg kell osztaniuk egymással szakértelmüket, és új vetésforgó-rendszereket és technikai szabályokat kell kitalálniuk, hogy megoldják ezt a kihívást. Ezt a célt azonban számos probléma nehezíti, például a biogazdálkodók és a természetkímélő gazdálkodók eltérő aggodalmai, a speciális gépekbe való beruházás szükségessége és az innovatív gyakorlatokkal nem összhangban lévő szabályozások.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Az esettanulmányt két gazdálkodói csoport társulása kezdeményezte: egy hagyományos, talajművelés nélküli rendszerrel dolgozó csoport, amelyet a Greenotec támogatott, és egy biogazdálkodói csoport, amelyet a CRA-W támogatott. Ez lett az "AB-AC csoport", amely a francia "Agriculture Biologique" (Biológiai Mezőgazdaság - AB) és "Agriculture de Conservation" (Konzerváló Mezőgazdaság - AC) szavakból származik.

A két gazdálkodói csoport közötti tapasztalatcsere érdekében a Greenotec és a CRA-W 2016-ban "terepszemlét" indított, amely sikeres volt. A DiverIMPACTS kezdete óta találkozókat, terepbejárásokat és a gazdaságban végzett teszteket és kísérleteket szerveztek annak érdekében, hogy a csoporthoz tartozó gazdálkodók kicserélhessék tapasztalataikat az őket érintő problémákról, és közösen gondolkodjanak a megoldásokon. A csoport szervezete folyamatosan fejlődik, hogy megfeleljen az igényeknek. Például korszerű külső ismereteket kértek és építettek be a találkozók programjaiba. A közelmúltban az egyszeri teszteket felváltotta egy hosszú távú rendszerkísérlet létrehozása, amely a mezőgazdasági parcellák hálózatában oszlik meg.

A vizsgált megoldás

Szükség van a szántóföldi növénytermesztési rendszerekben gazdálkodó biogazdálkodók és a talajművelés nélküli rendszerekben gazdálkodók közötti közös tanulás elősegítésére, hogy közösen tervezzenek innovatív, talajművelés nélküli, növényvédőszermentes növénytermesztési rendszereket és gyakorlatokat. Ennek érdekében a 12. esettanulmány céljai a következők:

• Annak meghatározása, hogy a diverzifikációs rendszereket hogyan használják egyrészt a talaj termékenységének és szerkezetének javítására és fenntartására, másrészt a gyomok és betegségek elleni védekezésre az ilyen kihívást jelentő termesztési rendszerekben;
• A biotermesztéssel foglalkozó szántóföldi gazdálkodók számára a talajművelés nélküli és a többszöri vetés technikáinak megismertetése, valamint a vetésforgónak a gyomok, betegségek és a talaj termékenységének kezelése érdekében történő alkalmazásával kapcsolatos érdekek feltárása;
• Növelni a szántóföldi növénytermesztéssel nem foglalkozó gazdálkodók bizalmát a kevesebb vagy egyáltalán nem használt peszticidek és ásványi műtrágyák használatának megvalósíthatóságát illetően, mielőtt fontolóra vennék a biogazdálkodásra való átállást.

Néhány gyakorlatot már kipróbáltak a gazdaságokban, mint például a kísérő hüvelyeseket több haszonnövényben (repce, kukorica), a takarónövények váltóművelését az őszi gabonafélékben, a különböző takarónövények megsemmisítési technikákat, a közvetlen vetést, a gabonafélék korai vetését kísérő növényekkel vagy anélkül, valamint a gabonafélék (takarónövények) juhokkal történő legeltetését. Ezeket az egyéni kísérleteket mostanra felváltotta egy hosszú távú rendszerkísérlet, amelyet a csoport gazdái között osztottak szét. Ebben a csoportos kísérletben az újítások a teljes rendszert vizsgálják azzal a céllal, hogy átálljanak a talajművelés nélküli/ növényvédőszer-mentes termesztési rendszerekre.

Várható eredmény

• Megfelelő diverzifikációs rendszerek és szabályok azonosítása a bio- és a talajművelés nélküli gyakorlatok kombinálása érdekében az agro-ökológiai és fenntartható termesztési rendszerek felé való átmenet érdekében.
• A gyomirtószer-használat csökkentése a talajművelés nélküli gazdálkodók körében.
• A talajművelés csökkentése a biogazdálkodóknál
• Az innovatív gyakorlatok megjelenését megakadályozó szabályozások kiigazítása
• Ismeretek és tapasztalatok szerzése arról, hogyan lehet a változásokat a gazdálkodók szintjén előmozdítani.
• A gazdálkodók és a kutatás igényeihez igazított részvételi módszerek kidolgozása.

Relevancia a DiverIMPACTS céljai szempontjából?

A feltételezett talajművelés nélküli, növényvédőszer-mentes termesztési rendszereknek előnyben kell részesíteniük a talaj feletti és alatti biodiverzitást a talajéletet zavaró ökológiai rendszerekhez és a növényvédőszereket használó talajművelés nélküli rendszerekhez képest. E rendszerek megvalósításához és fenntarthatóságukhoz való hozzájáruláshoz elengedhetetlen e termesztési rendszerek diverzifikálása vetésforgó, takarónövények és kísérő növények révén.

Esettanulmány örökség

A DiverIMPACTS végével a gazdák, a Greenotec és a CRA-W közötti ötéves partnerség is véget ér. Egyelőre nem tudjuk, mi lesz a jövője ennek a gazdag tapasztalatnak. Ennek ellenére az esettanulmányban részt vevő tanácsadók és kutatók szívesen folytatják ezt az együttműködést két különböző csoporttal: az egyiket a biogazdálkodók, a másikat pedig a talajművelés nélküli gazdálkodók alkotják, miközben a két csoport találkozásának szentelt konkrét tevékenységeket szerveznek. Ezt a lehetőséget még közösen kell megvitatni a gazdálkodókkal.

A célkitűzések a következők voltak:

1. a rendszerszintű és technikai innovációk folyamatának tájékoztatása és dokumentálása a termesztési rendszer léptékében,
2. konkrétan ösztönözni az innovációkat a gazdálkodók gyakorlatában,
3. konkrét információk és útmutatások nyújtása a gyakorlatok megvalósításához szükséges feltételekről, és
4. a talaj termékenységére és a környezetre gyakorolt hatás validálása.

E tapasztalatok kudarcai és sikerei egyaránt hozzájárulnak az esettanulmány örökségéhez. Az esettanulmány öröksége egyaránt érinti az agrár-élelmiszeripari rendszer szereplőit és az agrár-ökológiai átállásban részt vevő kutatási szereplőket.

A legkézzelfoghatóbb örökség egy kutatócsoport, egy tanácsadói csoport és egy gazdálkodói csoport közös tapasztalata lesz. E tapasztalatok egyéni és kollektív értékelése 2022 júniusának végére készül el. A felmérés feltárja, hogy a kezdeti dinamika más kutatási projektek (pl. ClieNFarms vagy Agroecology-Transect) támogatásával történő átalakításából eredő egy (vagy több) csoport(ok)ban tovább lehet-e fejleszteni ezeket a tapasztalatokat.

További információk

Linkek

zenodo.org: Practice Abstract: Az innovatív termesztési rendszerek társtervezése hosszú távú mezőgazdasági kísérleteken keresztül

Esettanulmány-csoport

• Aline Fockedey, az esettanulmány vezetője
• Daniel Jamar, CRA-W, az esettanulmány megfigyelője