22. esettanulmány: Olaszország: Gabona-növényi rendszerek az élelmiszer-minőségért

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

Az esettanulmányt nagyrészt több alapvető probléma váltotta ki: a mezőgazdasági üzemek jövedelmének bizonytalansága, a kisebb termények értéknövelésének korlátozott lehetőségei, a helyi élelmiszerek révén a közösségi érzés fokozásának szükségessége, valamint a szántóföldi és zöldségtermesztés biogazdálkodásának jobb technikai lehetőségeinek keresése. Hasonlóképpen a térségben rejlő lehetőségek is fontos szerepet játszottak az esettanulmány megtervezésében, például a helyi értékláncok ígéretes dinamikája, a helyi gasztronómiai örökség, a térség turizmusa és a talajok sokoldalúsága, amely a régiók biogazdálkodóit ösztönzi.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Az esettanulmány ötlete a kutatóktól származik, akik állandó, de rendszertelen kapcsolatban állnak a régiókban működő gazdaságokkal, hogy választ adjanak a jövedelemdiverzifikációval és a konszolidációval kapcsolatos aggodalmakra. Az ötletet aztán megosztották a gazdák egy csoportjával és az ASR-rel (Associazione Sviluppo Rurale), akik az esettanulmányok kezdeti vezetését vállalták (ezt később a FIRAB vette át). A sávos termesztéssel termesztett és a helyi/rövid értékláncokat célzó kisebb kultúrák jó lehetőségnek tűntek, különösen a hozzáadott értéknek a gazdaság szintjén való megtartása érdekében.

Az esettanulmány kifejezetten olyan kulcsfontosságú technikai kérdésekkel foglalkozott, mint a megfelelő bio vetőmagfajták elérhetősége, a megfelelő vetésforgó mind agroökológiai, mind gazdasági szinten, a sávok gépesítése (különösen a dombos parcellákon) és az innovációval szembeni széles körű kulturális ellenállás.

A jövőkép és a küldetés meghatározásának folyamata során előirányzott eredmények elérése érdekében az esettanulmány kidolgozásában funkcionális, valamint a bevezetés potenciális kedvezményezettjeiként kulcsfontosságú érdekelt feleket azonosítottak: kis- és közepes méretű gazdaságok (bio és nem bio), malmok, pékek a sütőipari kísérletekhez, cukrászok (pl. a csicseriborsólisztet használók), valamint a melléknövényeket biztosító kis vetőmagcégek.

Vizsgált megoldások

A vetésváltás és a sávos termesztés bevezetését a célzott régiókban alkalmazott általánosabb gyakorlatok továbbfejlesztésének tekintették, különösen a biogazdálkodók, akik az esettanulmányban részt vevő társinnovátorok nagy részét képviselik. Az ilyen innovatív termesztési rendszerek célja a talaj egész éves lefedettségének növelése és a terményválaszték bővítése, valamint az értékesítési csatornák és lehetőségek diverzifikálása. Ez végül lehetővé teszi a hozzáadott érték megtartását a gazdaság szintjén.

Az együttműködés a DiverIMPACTS 9. szántóföldi kísérlettel, amely a síkvidéki (és nem az érintett gazdaságok dombvidéki) viszonyaira összpontosít, kulcsfontosságúnak bizonyult az útmutatás és a műszaki-tudományos támogatás igénybevételéhez.

Várható eredmény

Az esettanulmány egyértelmű kiindulópontja a mezőgazdasági jövedelem volt, de a valódi agroökológiai megközelítést is kulcsfontosságúnak ítélték, mivel az érintett biogazdaságok a mezőgazdasági rendszer átalakításán keresztül akartak megoldásokat kidolgozni, nem pedig csak inputok helyettesítését végezni.

A gazdag adathalmaz összegyűjtését és értékelését alapvető fontosságúnak tartották annak felméréséhez, hogy a csíkföldi növénytermesztés hogyan járulhat hozzá a DiverIMPACTS céljaihoz, és hogy bizonyítékot szolgáltasson a csíkföldi növénytermesztéssel kapcsolatos technikai, gazdasági és környezeti előnyökről. Terepnapokat szerveztek a megközelítések és eredmények szélesebb körű megvitatása, valamint a kísérleti tevékenységekről szóló információk terjesztése érdekében, hogy más területi szereplőkkel, különösen a rövid értékláncokban és a helyi vendéglátásban tevékenykedőkkel való együttműködést hozzanak létre és javítsák.

A technikai (különösen a gépesítési szintű) és szervezeti korlátok enyhítését szintén kulcsfontosságúnak tartották a sávos termesztési technika elfogadásának és elterjedésének elősegítése érdekében. A teljesítményelőnyök és a gazdák számára a gazdálkodás bonyolultsága közötti megfelelő egyensúly megteremtését a folyamatszintű elemzés kritikus elemének tekintették.

A DiverIMPACTS céljai szempontjából való relevancia

Az esettanulmány hozzájárult a dombvidéki körülmények között folytatott sávos növénytermesztés megértéséhez, az (agrár)biodiverzitás és a gazdálkodók gazdasági versenyképességének javítása érdekében. Az eredményeket és a gazdálkodóknak a módszerrel kapcsolatos értékelését összehasonlítjuk a 9. szántóföldi kísérletben elért eredményekkel, hogy elemezzük a síkvidéki körülmények között működő kutatóállomás és a nehezebb működési körülmények között működő gazdaságok közötti különbségeket és hasonlóságokat a gazdálkodás és az agrár-környezetvédelmi hatások tekintetében.

Esettanulmány örökség

Az esettanulmány kidolgozása során a helyi szereplők széles körét vonta be, növelve az érdeklődést a sávos növénytermesztés és annak lehetséges eredményei iránt. A DiverIMPACTS tevékenységeinek vége felé az esettanulmány néhány tagja (egy biogazdaság, valamint a FIRAB és a CREA) más helyi gazdaságokkal, tudományos intézményekkel és tanácsadó ügynökségekkel közösen létrehoztak egy EIP-AGRI operatív csoportot, hogy három éven keresztül továbbfejlesszék a csíkföldi növénytermesztést Marche régióban.

Az operatív csoport javaslata a 36 benyújtott pályázat közül a második legjobbnak bizonyult tartalmilag, és az adminisztratív értékelés és a végső jóváhagyás függvényében valószínűleg konkrét lehetőségeket kínál a sávos növénytermesztés működési feltételeinek tesztelésére. Továbbá, mivel az esettanulmányt készítő gazdálkodók rámutattak arra, hogy a csíkművelés a közös agrárpolitika (KAP) szokásos kifizetési formulái alapján nem minősül támogathatónak, az operatív csoport kellő figyelmet fog fordítani a csíkművelésnek mint értékes agrár-környezetvédelmi gyakorlatnak az állami kifizetésekre jogosultak közé való felvételére irányuló adminisztratív és bürokratikus lehetőségek meghatározására. Az operatív csoport fel fogja kérni a helyi lakosokat és turistákat is, hogy értékeljék a sávos művelés tájképi hozzájárulását és értékét, hogy egyfajta társadalmi jóváhagyást kapjon ez az innovatív művelési gyakorlat.

További információk

Linkek

• zenodo.org: A sávos növénytermesztés bevezetése a közép-adriai régióban
• zenodo.org: L'introduzione della coltivazione a strisce nel Medio Adriatico

Kapcsolat

• Luca Colombo, FIRAB, az esettanulmány vezetője
• Marco Seghetti és Stefano Dell'Anna, FIRAB, esettanulmány-felügyelők