This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This website was archived on July 8, 2025 and will no longer be updated.

This page was automatically translated by DeepL

8. esettanulmány: Románia: A gabonafélékre épülő vetésforgók diverzifikálása kedvezőtlen körülmények között

Cluster 2: Crop diversification under adverse conditions

A meglehetősen jó talajok ellenére Románia nem hoz megfelelő terméshozamot. Az esettanulmány azt vizsgálta, hogy a hosszabb vetésforgó, különösen hüvelyes növényekkel, segíthet-e a hozamok és az ökoszisztéma javításában, ésszerű gazdasági költségek mellett.

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

Románia viszonylag jó és mély, magas szervesanyag-tartalmú talaja ellenére a terméshozamok nem stabilak. Míg az éghajlatváltozás és a vegyszerek használata csökkentheti a potenciális hozamokat, valószínűleg a rövid vetésforgó is szerepet játszik. Romániában a vetésforgó általában őszi búzát, kukoricát, repcét és napraforgót tartalmaz, és gyakran meglehetősen rövid (gyakran 3-4 vetésforgó évente). Vannak más pontok is, amelyek szűk keresztmetszetként hathatnak a nagyobb vetésforgóra:

  • A fent említett növényeket tekintik a legjövedelmezőbbnek Romániában, ezért a gazdák nem szívesen vesznek fel más növényeket.
  • A román gazdáknak nagy hagyománya van e néhány növény termesztésében, ami azt jelenti, hogy széles körű ismeretekkel rendelkeznek, így ezek a növények kevésbé kockázatosak, mint a többi.
  • Hiányoznak a helyi piacok a diverzifikáltabb termékek számára.
  • A külső piacok leginkább ezt a négy terményt keresik, és a feldolgozói piac meglehetősen jól szervezett.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy hosszabb vetésforgókra van szükség, nagyobb terményválasztékkal, különösen a hüvelyesek esetében. Lehetséges lenne-e réspiacokat kialakítani a jövedelmezőség javítása érdekében?

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Az AIDER a gazdálkodói hálózattal és a kísérletek nyomon követésével azon dolgozik, hogyan lehetne gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból fenntartható módon fokozni a növénytermesztés diverzifikációját. A gazdálkodói hálózaton kívül az esettanulmányba a piaci szereplőket (fogyasztók és kereskedők) is bevonták.

Bár a szereplők többsége gazdálkodó, az esettanulmányt vetőmagcégek (know-how és kísérleti parcellák), növényvédelmi cégek, K+F csoportok és tanácsadó cégek is támogatják.

Vizsgált megoldás

Az esettanulmány a diverzifikáltabb vetésforgó agronómiai előnyeit (és azok gazdasági hatását) vizsgálta. Értékelte a mikroparcellákon végzett kísérletek eredményeit, és a hüvelyesek termesztésével kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében összeveti azokat a szántóföldi adatokkal.

Nagyobb léptékben (üzemi szinten), különböző céllal: élelmiszer, takarmány vagy takarónövény, hagyományos és ökológiai rendszerekben is tesztelték a csillagfürtöt, a bükköt, a Lathyrus (fűborsó), a szóját, a faba babot és a lucernát.

Az AIDER kutatóintézetekkel partnerségben szervezett kísérleti mikroparcellákon/kísérletekben azt figyeljük, hogy a borsó, a csicseriborsó, a lencse, a bab, a csillagfürt, a bükköny, a bükköny, a Lathyrus (fűborsó), a faba bab és a szója hogyan reagál a romániai környezeti viszonyokra.

Ezek a gazdálkodókkal és kutatóintézetekkel való együttműködések olyan adatokat szolgáltattak, amelyek támogatják a tudást és biztosítják a tapasztalatcserét, mivel lefedik Románia főbb éghajlati viszonyait (Kelet-, Nyugat-, Közép- és Dél-Románia) és a főbb technológiákat: hagyományos vagy biotermesztéses minimális talajműveléssel, talajművelés nélküli vagy csíkműveléssel.

Várható eredmény

Az esettanulmánytól várt főbb eredmények:

  • Az esettanulmánytól várt főbb eredmények:
  • A talaj biológiai állapotának javulását elősegítő diverzifikációs gyakorlatok
  • A diverzifikáció előnyeit az AIDER hálózatán keresztül értékelték és kommunikálták (mutatók).
  • A feljebb és lejjebb lévő szervezetek elősegítették a hüvelyesek termesztésének jövedelmező feltételeit a teljes vetésforgóban (ami a gazdák számára a legfőbb akadály).
  • A fajok és fajták tesztelésére különböző helyszíneken és éghajlati viszonyok között, különböző technológiákkal került sor a gazdák ismereteinek bővítése érdekében.
  • Javult a gazdák közötti hálózatépítés; a hüvelyes növények termesztésével kapcsolatos tapasztalataik értékesek lehetnek.

Az AIDER céljai:

  • megtalálni a legjobb növénykultúrákat, amelyek javítják a talajviszonyokat és elegendő nyereséget termelnek a gazdák számára;
  • partnerségek kialakítása a mezőgazdasági termelők között a termelési és forgalmazási lánc elején és végén, a fenntartható értékláncok biztosítása érdekében;
  • megtalálni a megfelelő üzenetet és eszközöket, amelyekkel a gazdálkodókat a fenntarthatóság irányába történő változtatásra lehet ösztönözni.

A DiverIMPACTS céljainak jelentősége

A növénytermesztés nagymértékű diverzifikációjának elérése érdekében ki kell mutatni az agronómiai és környezeti előnyöket, de a gazdasági előnyöket is. Ez az esettanulmány ezzel a kihívással foglalkozik annak érdekében, hogy e termelési rendszerekben rejlő teljes potenciált ki lehessen aknázni.

Esettanulmány örökség

A DiverIMPACTS projekt révén kiterjedt szereplői és partneri hálózatot építettünk ki, és a gazdaságok szintjén és a mikroparcellákon végzett kísérletekből széles körű ismeretekre tettünk szert. Esettanulmányunk eredményei lehetővé teszik számunkra, hogy folytassuk küldetésünket: a hüvelyes növények fejlesztését Romániában.

Folytatjuk a tesztelési és monitoring tevékenységünket

A kísérletek jelentős mennyiségű adatot és know-how-t hoztak számunkra, ami szilárd alapot jelent a romániai hüvelyes növénytermesztés jövőjéhez.

A projekt során kialakított erős gazdálkodói hálózatot a jövőben is fenntartjuk. A projektben részt vevő főbb szereplők (gazdálkodók) folytatják a hüvelyesekkel (fő- vagy takarónövényként) végzett szántóföldi kísérleteket. Emellett esettanulmányunk továbbra is technikai támogatást nyújt a gazdáknak diverzifikációs törekvéseikhez.

A tapasztalatcserét szolgáló szántóföldi napok, a kísérleti eredmények közlését szolgáló webináriumok és workshopok, hírlevelek (havonta) és a hüvelyesek termesztésével kapcsolatos technikai útmutatók csak néhány olyan tevékenység, amely a projekt befejezése után is folytatódni fog.

Képzést és támogatást nyújtunk a gazdálkodóknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok megvalósításához.

A DiverIMPACTS projektben esettanulmányunkban többkritériumos értékelést (MCA) végeztünk a diverzifikáció előnyeinek értékelésére és bemutatására. Mutatókat használt a hüvelyesekkel való hosszabb vetésforgó hatásának bemutatására. Az ilyen típusú elemzést elvégezve észrevettük, hogy a szén-dioxid-alapú gazdálkodás iránt egyre nagyobb az érdeklődés a szén-dioxid-alapú tanúsítványok önkéntes piacának fejlődése miatt.

Két (román és francia) céggel kötött partnerség révén biztosítottunk forrásokat tíz gazdaság szénlábnyomának mérésére. Esettanulmányunk a szénmérleg gazdaság és/vagy szántóföldi szinten történő megállapítása mellett támogatást, képzést és eszközöket nyújtott a gazdálkodóknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a talaj szénmegkötő és -tároló képességének növelését célzó gyakorlatok végrehajtásához. Ez a támogatás a DiverIMPACTS projekt élettartamán túl is folytatódik.

A DiverIMPACTS során kialakított hálózat, partnerségek és együttműködések fenntartásra és kiterjesztésre kerülnek.

A DiverIMPACTS projekt elősegítette az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való kapcsolatot és együttműködést, a mi esettanulmányunk a K+F szektor és a gazdálkodók közötti kapcsolat.

E partnerségekből hét partnerből álló konzorcium alakult ki: esettanulmányunk, három egyetem, egy kutatóintézet és két kkv. A konzorcium 2022 elején pályázatot nyújtott be az "EGNSS és a Kopernikusz alkalmazásai az európai zöld üzlet előmozdítása" című, HORIZON-EUSPA-2021-SPACE-02-51 számú felhívás keretében.

Altéma - A "Farmtól a villáig": igazságos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer: EGNSS és/vagy Copernicus alapú megoldások, amelyek az élelmiszer-biztonságot és nyomon követhetőséget biztosítják a teljes ellátási láncban, valamint a "made in Europe" felértékelését. Az értékelés eredményeit várhatóan 2022 júliusában közlik.

Az esettanulmány küldetése a projekt befejezése után is változatlan marad: A rotációs diverzifikációról szóló eszmecsere elősegítése a gazdálkodók és az érdekelt felek számára a környezeti és gazdasági hatások értékelésével a talajromlás elkerülése és a piaci lehetőségek fejlesztése érdekében.

További információk

Linkek

Esettanulmány-csoport

  • Anca Moiceanu, AIDER, az esettanulmány vezetője
Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.