This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This website was archived on July 8, 2025 and will no longer be updated.

This page was automatically translated by DeepL

4. esettanulmány: Belgium: A legeltetéssel felértékelt haszonnövények

Cluster 1: Service crops

Az esettanulmány a készpénztermelő növényekre összpontosít, amelyeket két olyan gazdálkodótípus - a juhtenyésztők és a szántóföldi gazdálkodók - közötti innovatív win-win partnerségek révén legeltetnek, amelyek korábban nem álltak kapcsolatban egymással. A juhtenyésztők számára ez egy lehetőség arra, hogy új, minőségi takarmányokkal támogassák a juhtenyésztés fejlődését. A szántóföldi gazdálkodók számára a gyakorlat számos előnnyel járhat, többek között a talaj termékenységének javulásával, a kártevők által okozott nyomás csökkenésével, a szántóföldi növények nem mechanikus megsemmisítésével, a szerves anyagok beépítésével és a szántóföldi gazdálkodók jobb megítélésével.Az esettanulmányt most kiterjesztik a cukorrépa, a repce és a gabonafélék legeltetésére is.

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

2015-ben a készpénzkultúrák legeltetése új keletű gyakorlat volt Vallóniában, amelyet csak néhány vegyes szántóföldi és juhtenyésztő alkalmazott. Ezek a gazdálkodók a franciaországi Aube-ban, ahol a vegyes szántóföldi/juhtenyésztők úttörő szerepet játszottak ebben a gyakorlatban, néhány kapcsolatfelvételt és látogatást követően megkérdezték magukat és a tanácsadó testületeket a gyakorlat agronómiai lehetőségeiről.

E gondolatokat követően a gazdák, a Collège des Producteurs és a CRA-W közreműködésével egy hallgatói tanulmány készült, amelynek célja annak jellemzése volt, hogy a fedőnövényeken legeltetett juhok milyen hozzáadott értéket képviselnek a talaj termékenységére nézve. Az első eredmények rávilágítanak e gyakorlat érdekességére és alkalmasságára a mély talajtömörödés csökkentésére és a talaj homogenitásának javítására anélkül, hogy ez hatással lenne a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségére a következő kultúra számára. Mindazonáltal számos kérdés maradt, például a szántóföldi termelők agrárgazdasági érdeke, a juhtenyésztők gazdasági teljesítménye a takarónövények összetételével összefüggésben, a takarónövények pusztulásának lehetősége és a környezeti teljesítmény.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Vallónia 58%-a nitrátérzékeny terület, ahol a szántóföldeken kötelező a fedőnövények termesztése. A vallóniai juhtenyésztők gyakran nem szántóföldi gazdálkodók, és fordítva. Ezért a területi szintű diverzifikáció fejlesztése érdekében az esettanulmány a juhtenyésztők és a szántóföldi gazdálkodók közötti, mindkét fél számára előnyös partnerségekre összpontosított.

Az esettanulmányban a legtöbb érintett érdekelt fél részt vett:

  • A juhtenyésztők és a szántóföldi növénytermesztők kollektívája: az információ terjesztésében a kollektívára támaszkodunk.
  • Vegyes szántóföldi és juhtenyésztők, akiknek a saját juhai legeltetik a terményeiket.
  • Tanácsadó testületek: Greenotec(természetvédelmi mezőgazdaság), Protect'eau (vízvédelem), Fourrages Mieux (takarmánygazdálkodás), Eleveo (juhászati tanácsadó).
  • RWDR (vidékfejlesztési hálózat)
  • Kutatási szervek: CRA-W, UCL

Vizsgált megoldás

Az esettanulmány nem rendelkezett a tudományos ismeretek elmélyítésére alkalmas eszközökkel. Ehelyett az esettanulmány munkája elsősorban a gyakorlat fejlesztésére és népszerűsítésére, valamint a gyakorlat erősségeinek és korlátainak általános vizsgálatára összpontosított. Így állapítottuk meg, hogy a gyakorlat egyik legnagyobb előnye a szántóföldi gazdálkodók számára a polgárok körében kialakult jobb megítélés lenne, és hogy az új gyakorlat valloniai fejlődésével új jogszabályi korlátok jelentek meg.

Várható eredmény

A gyakorlat és a partnerségek száma folyamatosan növekszik: az esettanulmány végrehajtása előtti nulla partnerségről a juhtenyésztők és a szántóföldi növénytermesztők között Vallóniában a 2020-2021-es téli legeltetési szezonban több mint 38 partnerségre nőtt. Több mint 1250 hektár szántóföldet legeltettek juhok 2020 augusztusa és 2021 februárja között (a 2017-2018-as téli legeltetési szezonban 75 hektárhoz képest). A gyakorlat fejlesztése már túlmutat az esettanulmány keretein, ezért néhány társulás nem áll kapcsolatban az esettanulmányt készítő csapattal. A szántóföldi gazdálkodók azonban továbbra is kevésbé érdeklődnek a gyakorlat iránt, mint a juhtenyésztők. Ezért fontos, hogy különös figyelmet fordítsunk az ő aggályaikra. Mindazonáltal a gyakorlat megjelenését a juhtenyésztők korlátozzák, mivel Vallóniában nem áll rendelkezésre elegendő juh a kereslet kielégítésére. A gyakorlat fejlődésének fenntartásához ezért a valloniai juhtenyésztés bővítésére lenne szükség.

Az esettanulmány növelte a gyakorlat ismertségét a mezőgazdasági ágazatban, és finanszírozást biztosított egy kétéves kutatási projekthez (2019 júliusában kezdődött), amely tovább vizsgálja a szántóföldi növénytermesztők érdeklődését a gyakorlat iránt. A gyakorlat agronómiai, gazdasági, környezeti és társadalmi előnyei mellett a fedőnövények juhokkal történő legeltetése hozzájárul ahhoz, hogy a szántóföldi gazdálkodók felértékeljék a fedőnövényeket: a kötelezőnek és erőltetettnek tekintett kultúrából a vetésforgóban lehetőséget jelentő kultúrává válnak.

Wallóniában ma a takarónövények nagy része egyfajú (gyakran mustárral). Mivel a juhok legeltetése megköveteli a több fajból álló takarónövények telepítését, ez a gyakorlat változatosabb takarónövényeket fog eredményezni.

Az egyéb kultúrák (répa, repce, gabonafélék) juhok általi legeltetésével kapcsolatos megfontolások 2018 végén kezdődtek, és új perspektívákhoz vezettek, például új partnerségekhez és a juhok által a kultúrák számára történő legeltetés ismeretlen előnyeinek felfedezéséhez.

Relevancia a DiverIMPACTS céljai szempontjából?

Az esettanulmány hozzájárult a diverzifikáció területi szintű fejlesztéséhez. Mind a szántóföldi gazdálkodók, mind a juhtenyésztők számára fenntartható gyakorlatot támogatott.

Az esettanulmány öröksége

Annak érdekében, hogy a DiverIMPACTS-projekten túl új partnerségek alakulhassanak ki, egy speciális webes csereplatformot integráltak egy olyan weboldalba, amely megkönnyíti a gazdák közötti értékesítést, és amelyet a vallóniai gazdák jól ismernek (lásd az alábbi linket). A platform összekapcsolja a keresletet és a kínálatot.

Az esettanulmányban részt vevő néhány tanácsadó szervezet (Eleveo, Protecteau) átveszi a gazdáknak nyújtott technikai tanácsadást a gyakorlatról.

További információk

Linkek

Esettanulmány-csoport

  • Christel Daniaux, Collège des Producteurs, az esettanulmány vezetője
  • Cyril Regibeau, Eleveo, korábbi esettanulmány társvezetője
  • Daniel Jamar, CRA-W, az esettanulmány monitorozója
Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.