This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This website was archived on July 8, 2025 and will no longer be updated.

This page was automatically translated by DeepL

Takarónövények a tápanyag kimosódás csökkentésére (Svédország)

Egy dél-svédországi gazdálkodó három évvel ezelőtt kezdte meg a természetvédelmi mezőgazdaság bevezetését, hogy kezelje a talaj degradációjával, szerkezetével és nedvességtartalmával kapcsolatos tartós problémákat. Ez a fajta gazdálkodási rendszer segíthet a degradált földterületek regenerálásában azáltal, hogy elősegíti az állandó talajborítást, csökkenti a talaj zavarását és diverzifikálja a fajokat.

A felmerült probléma

Az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok eredményeként a gazdálkodók olyan problémákkal szembesültek, mint a talaj nitrogén-, foszfor-, kálium- és szénvesztesége a tápanyagok kimosódása miatt. A nagy gyomnyomás és a szántás szintén súlyosbította a rossz talajszerkezetet. Ez pedig negatívan hatott a talajok víztartó képességére és nedvességtartalmára, különösen a szárazabb években. Ezen túlmenően ezek a gyakorlatok nagymértékben hozzájárultak az éghajlatváltozáshoz, és a gazdálkodókat még sebezhetőbbé tették az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Megoldások

E problémák megoldása érdekében a gazdálkodó az elmúlt 3 évben 480 hektáron, Dél-Svédországban, a régió néhány más gazdálkodójával együtt, akiknek hasonló gondjaik és céljaik vannak, természetvédelmi gazdálkodást folytatott. A talajon végzett gyakori mechanikai tevékenységek, például a szántás és a szántás helyett a gazdálkodó 8 éves vetésforgót vezetett be a talajbetegségek, a gyomok és a csökkenő termékenység kezelése érdekében. A vetésforgó az őszi repcéből, az őszi búzából (2 alkalommal, de nem követik egymást), a fába-babból, a vörös csenkeszből (2 alkalommal), a tavaszi árpából és a tavaszi zabból (2 év) áll. Tavasszal a föld legalább 30%-át tavaszi növényekkel vetik be, hogy a földet fedve tartsák és megakadályozzák a gyomnövények, különösen a fekete fű megjelenését. Ezenkívül a gazdálkodó az elmúlt három évben különféle fedőnövények termesztésébe kezdett, amelyek segítenek a tápanyagok kimosódásának csökkentésében, a talaj szén- és víztartó képességének növelésében, valamint a gyomok visszaszorításában. A gazdálkodó azt is teszteli, hogy a különböző fedőnövények egy évben történő termesztése (ahelyett, hogy több éven keresztül egyszerre csak egyet termesztene) felerősíti-e a pozitív hatásokat, és lehetővé teszi-e számára, hogy gyakrabban vagy hosszabb ideig termeszthessen olajrepcét (a legjobb készpénztermelő növényét). A fedőnövények között olajretek, Phacelia, vörös csenkesz és fedőnövénymagok keverékei (hajdina, bükköny, fűborsó, lóhere stb.) szerepelnek.

A felmerült kihívások

A pozitív hatások ellenére számos kihívást is le kell küzdeni:

  • A fedőnövényeket ugyanazon a napon kell elvetni, amikor a készpénzkultúrákat betakarítják, hogy csökkentsék a nagyobb gyomnövény-állomány és a fedőnövények alacsony csírázási kockázatát, mivel nyáron a talajból a nedvesség elpárolgása nagyon magas. Ez megterheli a munkaerőt, a gépeket és a logisztikát.
  • A fedőnövény biomassza tavaszi kezelése is kihívást jelenthet, ha túl nagy, mivel megnehezítheti a vetést és a csírázást.
  • Ha sok takarónövény túléli a telet, akkor gyomnövényekké válnak, és gyomirtó szerek kijuttatását teszik szükségessé.
  • Az olajretek fedőnövényként történő termesztése a repce számára a gyökérbetegség kockázatát hordozza, mivel a két növény ugyanabból a Brassica családból származik.
  • Ősszel a csigák is gondot okoznak, amelyek a takarónövényeken is megélnek, így növelve a készpénzkultúrákban okozott károkat.

Miért volt sikeres ebben az esetben?

A siker egyik kulcstényezője az volt, hogy másokkal, akik természetvédelmi mezőgazdaságot folytatnak, kicserélték tapasztalataikat, és tanultak a tapasztalataikból. Különösen a fedőnövények vetésének időzítésével és módjával kapcsolatos információk voltak különösen hasznosak. A gazdálkodó például megtanulta, hogy rendkívül fontos, hogy a fedőnövényt közvetlenül a haszonnövény betakarítása után vetik el. Az alkalmazott gyakorlatoknak köszönhetően a gazdálkodó csökkenteni tudta a gyomnövények számát és a szántáshoz szükséges gázolaj költségét, valamint javította a talaj minőségét, ami magasabb hozamokat eredményezett, és a rendszer ellenállóbbá vált a szélsőséges időjárási eseményekkel, például az aszállyal szemben. Mivel a gazdálkodót elsősorban az éghajlatváltozás (és annak hatásai) kezelése, valamint a talaj egészségének és biológiai sokféleségének javítása motiválja, ezek a technikák eddig sikeresek voltak számára. Az eltérő prioritásokkal rendelkezők esetében azonban más tényezőket is figyelembe kell venni a siker érdekében.

 

 

Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.