A hazai fehérjeellátás növelése vetésközi termesztéssel - egy svájci sikertörténet

A felmerült probléma

Több mint tíz évvel ezelőtt Svájcban mindössze mintegy 80 hektáron termesztettek bioborsót és lóbabot, ami a svájci biotakarmányok iránti kereslet mindössze 3 %-át tette ki. A hazai szemes hüvelyesek termesztése továbbra sem kedvelt kultúra, mivel a tiszta állományok gyakran már a betakarítás előtt elkezdenek lombosodni, ami növeli a késői gyomfertőzés kockázatát, csökkenti a terméshozamot és megnehezíti a cséplési folyamatot. A keresleti oldalon a hüvelyesek, mind a borsó, mind a mezei bab, a sertés- és szarvasmarha-takarmányozásban nagyra értékeltek. A biofehérje iránti kereslet ugyanebben az időszakban a bio tojás- és sertéshústermelés iránti nagyobb keresletnek köszönhetően nőtt. Svájcban nagy hiány volt, és még mindig nagy hiány van a fehérjében gazdag biotakarmányokból. A kereslet és a kínálat közötti eltérést nagy mennyiségű importált biotakarmány, gyakran Kínából származó szója pótolta.

Megoldások

A FiBL és a gazdálkodók kísérleteket végeztek a vetésközi termesztésre alkalmas keverékek optimalizálása érdekében, különböző fajtákat, keverési arányokat, vetési és betakarítási technikákat és karbantartási intézkedéseket tesztelve. A két érintett takarmányipari vállalat - a Rytz és a Lehmann - kidolgozott egy eljárást a szemek és a hüvelyesek szétválasztására, és garantálta az értékesítést. Olyan növénykeverékeket alkalmaztak, amelyek a múltban nagyon jól beváltak, mint a borsó/árpa, mezei bab/zab, nyári borsó/tritikálé. Az intercropping nagyon jó termesztési és művelési technikát jelent a gazdák számára a kelés mérséklésére, mivel a gabonafélék támogatják a szemes hüvelyesek termesztését, ami kevesebb veszteséget eredményez a betakarítás során.

A felmerült kihívások

Az árképzés döntő szerepet játszik a takarmánynövények hazai termelésének és a vetésközi termesztési gyakorlatoknak az ösztönzésében. A mezőgazdasági támogatásokból eredő kihívások enyhítése meghatározónak bizonyult. Termelési oldalról a bab-zab keverékben néha túl alacsony a zab hektolitersúlya. Ez a keverék alaposabb tisztítását teszi szükségessé. Emellett kihívást jelentett a társnövények közötti kapcsolatok optimalizálása, a kelés csökkentése és a szemek szinkronizált érésének elősegítése a betakarításhoz. Az utolsó nagy kihívás a megfelelő betakarítási és őrlési technikák kidolgozása volt a közbeiktatott gabonák számára.

Miért volt sikeres?

A siker döntő tényezője a teljes értéklánc szereplőinek bevonása volt. Négy szereplő volt felelős egy-egy sikertényezőért:

1. A FiBL a biogazdálkodókkal együtt stabilabb termesztési rendszereket fejlesztett ki. A borsó vegyes termesztésben történő termesztésével a borsó be tudott illeszkedni a vetésforgóba. A tanácsadók tudományos munkát végeztek a gazdaságokban végzett kutatásokkal, amelyek a termesztési technikák optimalizálására összpontosítottak.
2. ABio Suisse 10 frankkal megemelte az árat decitonnánként, és az importált gabonából származó támogatásokat átcsoportosította a hüvelyesekre.
3. A csoportok lobbitevékenységének eredményeként a svájci kormány úgy módosította a közvetlen kifizetésekről szóló rendeletet, hogy a köztes kultúrák teljes mértékben részesüljenek a hüvelyesgabona-támogatásban, feltéve, hogy legalább 30%-ban tartalmaznak hüvelyesgabonát.
4. A malmok javították a szétválasztási technikát és a tisztítási folyamatot. Azt is garantálták, hogy elfogadják a vegyes terményekből származó termést.

Ma körülbelül 1000 hektáron termesztik a borsót és a mezei babot, Svájc-szerte mintegy 20 gyűjtőhelyen. Ez 2008 óta a svájci fehérje-önellátás 3 %-ról 15 %-ra nőtt. A projekt célja, hogy 2021-re a hazai fehérjetermelés 20 %-ra emelkedjen. A projekt folytatni kívánja a szemes hüvelyesek új vetésközi rendszerének fejlesztését, valamint a különböző fajták, kombinációk, vetési, betakarítási és válogatógépek értékelését a biotermesztésre való alkalmasság szempontjából. Ez a példa azt mutatja, hogy nem elég csupán a termesztési technikák javítása, a projekt keretfeltételeit úgy kell kialakítani, hogy a termelői árak tisztességesek és az értékesítés garantált legyen.